Ez nem a mosoly országa - elsőként ez az egyszerű, rövid megállapítás jut eszébe az idegennek, aki Magyarországra látogat, és lépten-nyomon szomorú, elcsigázott, lehangolt emberekkel találkozik. Az első impresszió után sokan el is könyvelik a magyarokat pesszimista, szomorú, kedveszegett népnek. Pedig a mosoly ingyen van, és mindenkinek jól áll, főként ha nemcsak mimika, nem csupán a szánk húzódik mosolyra, hanem a szívünk és lelkünk is megtelik jó érzéssel.

Balzsamos barna s szőke szőre
annyira, hogy egy délután,
mert egyszer megcirógatám,
egy illat lettem én is tőle.

Ő a hely áldó szelleme,
mindent birodalmában ő visz:
ítél, kormányoz, ihlet, őriz;
tündére tán, tán istene.

Ha szemeim, delejbe vonva
e szeretett cicám után
fordulnak, és ha azután
benézek újra enmagamba:

csodálva látom ott megint
sápadt szemének ritka lángját,
eleven opált, tiszta lámpást,
amint meredten rámtekint.

(Babits Mihály)

Mintha az lenne a lakása,
agyamban ide-oda jár
egy szép nagy macska, - csupa báj.
Alig hallatszik nyávogása,

oly diszkrét hangja, halk s nemes:
de, ha dorombolás, ha morgás,
egyforma mély s dús zenecsorgás:
és bája s titka éppen ez.

E hang, mely gyöngyözik, szivárog
betölt, mint dús folyású dal
és részegít, mint bájital –
hogy be ne hatna nincs oly árok,

nincs, melyet nem csitítana láz,
nincs melyet nem hevítene, mámor.
Szavakra nincs szüksége, bár oly
Beszédes, mint tán senki más.

Az állatok néha elképesztően furán tudnak viselkedni. A betörő macska esete mind közül a legviccesebb.

Mit szólnánk hozzá, ha a környékünkön elkezdenének eltünedezni a kisebb-nagyobb tárgyak, plüssállatok, fehérneműk? Nem gondolnánk, pedig lehet, hogy egy macska áll a háttérben, mint a kisfilmben bemutatott, Kaliforniában megesett történetben.

Mivel nem tudták rajtakapni, Dusty, a lopós cica megfigyelésére biztonsági kamerát szereltek fel, így fény derült a több ízben elkövetett turpisságra, ahogy éjszakai portyájáról hazafelé kocogott a zsákmánnyal.

Szívből kívánok szép, boldog ünnepet mindenkinek!

Egy film-képeslappal (kattints a szövegre, aztán klikk a bélyegre, a nagy hógolyóra, majd az egérrel rakd össze a hóembert, és klikkelj rá, a többi megy magától...), egy kis zenével és sok szeretettel.

Szilágyi Domokos: Karácsony

" A puha hóban, csillagokban,
Az ünnepi foszlós kalácson,
Láthatatlanul ott a jel,
Hogy itt van újra a KARÁCSONY.

Mint szomjazónak a pohár víz,
Úgy kell mindig e kis melegség
Hisz arra született az ember
Hogy szeressen és szeressék.

Méghozzá, alaposan. De, hát, mint tudjuk, mindig a macska az úr. A gazdinak meg még jó képet is illik vágni az egészhez.

Ártatlan arcocska...
*****************************-

No, szóval, hát, ugye, ő nem az én nevelésem, öntudatos, okos, határozott (nem mintha az én nevelésem nem bírna e jellemzőkkel, példa rá Szasa és Negró). Viszont nem annyira "anyás" és "babás". Némiképp hobó. Valószínűleg megszokta, hogy magának kell magáról gonoskodnia, s hogy ő önmaga ura.